FIZIKALAND

Tudományos (racionális) megközelítés:

bizonyos elvek, szabályok és módszerek összessége (a teljesség igénye nélkül):
• minden ismeret forrása a tapasztalat (megfigyelés, kísérlet. mérés),
• reprodukálhatóság,
• tapasztalatok rendszerezése, értékelése (matematika),
• konstrukciós-elv (valahonnan  el kell indulni),
• logikai szabályok, asszociativitás (oksági elv, stb.),
• kis, elemi lépésekre (részproblémákra) bontás,
• vonatkoztatási rendszer szerepe,
• érvényességi kör behatárolása.

Tekintsük első példaként Micimackót, aki közismerten nem lángész, mégis racionálisan gondolkodik:

"Egy napon, mikor kint sétált az erdőben, egy tisztásra ért, és a tisztás közepén állt egy jókora tölgy, és a tölgy koronájából hangos döngicsélés és zümmögés ütötte meg a fülét.
Micimackó letelepedett a fa alá; mancsai közé fogta a fejét, és gondolkozni kezdett.
Így kezdte: „Ez a döngicsélés jelent valamit. Olyan nincs, hogy csak döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit. Ha döngicsélés van meg zümmögés, akkor ez azt jelenti, hogy valaki vagy valami döngicsél, illetve zümmög, és amennyire az én műveltségem futja, az egyetlen elképzelhető ok, ami valakit döngicsélésre, illetve zümmögésre indíthat, abban a tényben leli magyarázatát, hogy az illető egy méhecske.”
Azután még hosszasan gondolkozott, és így fejezte be: „Ami pedig azt illeti, ha valaki már méh, ezt a minőségét arra szokta felhasználni, hogy mézet készítsen.”
Ezek után felállt, és így szólt: – A mézkészítésnek pedig egyetlen értelmes okát és célját abban látom, hogy én a mézet megegyem.
És már kapaszkodott is a fára."

Második példánk egy kisiskolásoknak szóló könyvből származik. Két állítást és egy kérdést tartalmaz.

1. állítás: a rajzon egy busz látható.
2. állítás: a busz halad.
Kérdés: vajon jobbra vagy balra halad a busz?

A megoldás kulcsa abban a megfigyelésben van, hogy a busznak ajtaja kell, hogy legyen, mivel pedig a rajzon nem látjuk, ebből következik, hogy a másik oldalon van, akkor viszont a busz balra halad.

Itt azonnal a vonatkoztatási rendszer lényegi volta is kiderül, hiszen Angliában arra a következtetésre jutnánk, hogy a busz jobbra halad.

Harmadik példánk már igazi fizika feladatnak tekinthető, és bár csupán (a létező legegyszerűbb mozgásforma) egyenesvonalú, egyenletes mozgások szerepelnek benne, mégis kemény diónak bizonyulhat.

Végül igazi nagy kihívást jelent a negyedik példánk, de reméljük egyben szórakoztató logikai játék is. Tegyék próbára a gondolkozásukat, de segítséget is adunk, miközben szemléltetjük a tudományos megközelítés menetét.