A játékelmélet interdiszciplináris (tudományágak közé egyértelműen nehezen besorolható) tudomány, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális és optimális stratégia olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása, vagyis a játékelmélet a stratégiai problémák elmélete. A matematika, a közgazdaságtan, a szociológia, a pszichológia, a biológia, a fizika és a számítástechnika a játékelmélet által legérintettebb tudományterületek. A mesterséges-intelligencia kutatás is felhasználja eredményeit. (Pl. 1994-ben Harsányi János magyar származású közgazdász és John Nash amerikai matematikus közgazdasági Nobel-díjat kaptak játékelméleti kutatásaikért.)
A játékelmélet megfogalmazásában egy játékos tiszta stratégiát játszik, ha valamilyen egyértelmű szabály alapján dönti el, hogy milyen lépésekre szánja el magát, tehát ebből a szabályból adott helyzetben mindig ugyanaz a lépés következik. Kevert stratégiás játékmód esetében a játékos a játék folytatásának különböző lehetőségei között előre meghatározott valószínűséggel választ, azaz az általa meghatározott valószínűségek szerint véletlenszerűen hozza meg a döntését. A tudomány számtalan konkrét szituációban (a fizikától kezdve a biológiáig, a közgazdaságtól a szociológiáig) megmutatta, hogy adott helyzetben mindig valamilyen véletlenszerű kevert stratégia az optimális. (Az optimum legismertebb és legsikeresebb megfogalmazása az ún. Nash-egyensúly, erről szól az alábbi rövid videó.)
A kevert stratégiákra vonatkozóan Juan Parrondo a madridi egyetem fizikusa igen különös és döbbenetes felfedezést tett, ami erősen foglalkoztatja a legkülönbözőbb tudományterületek (például fizika, biológia, közgazdaságtan és szociológia) képviselőit. Azt a ma már Parrondo paradoxon néven ismertté vált állítást bizonyította, hogy két, stabilan veszteséges stratégiát keverten játszva (akár véletlenszerű kevert stratégiával, akár megfelelő fix minta szerint keverve) az eredmény folyamatos, nagy nyereség lesz!
Parrondo felfedezése valóságos lavinát indított el, a legkülönfélébb tudományterületek művelőinek intenzív kutatása számos publikációt eredményezett, ám sajnos magyar nyelven szinte egyáltalán nincs hozzáférhető irodalma. Ezen hiány pótlására hoztunk létre egy weboldalt, bővebb információkért látogassák meg!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.